Vannak pozitív példák a megyében
Az RMDSZ kiemelten fontosnak tartja, hogy a vidéken élők helyzetén is változtatni tudjon, s lehetőséget teremtsen arra, hogy a földművelés újra olyan munka legyen, amelynek megvan a becsülete.
Ha megoldódna a telekkönyvezés, akkor már egy fontos lépéssel előrébb lennének a gazdák vagy azok a családok, akik csak most gondolkodnak el azon, hogy a visszakapott földeket nem adják többé bérbe másnak, hanem maguk teremtik meg a megélhetésüket a megművelésükkel. „Ahogy mondani szokták, az elképzelés és a kivitelezés között mindig ott feszül egyrészt a bürokrácia, másrészt pedig az információ hiánya. Hiába megy be a polgármesteri hivatalba, ott csak igen kevés helyen van olyan ember, aki meg tudja mondani, hogy a pályázni akaró gazda hova kellene forduljon és mit kell tennie ahhoz, hogy esélyes legyen" - mutatott rá a vidékfejlesztésben jártas Magyar Lóránd a vidéken élő emberek egyik alapvető problémájára. "Biztosan nem leszek népszerű, ha azt mondom, hogy minden polgármesteri hivatalba kellene egy személy, aki ismeri a pályázati lehetőségeket, s kész arra, hogy információval lássa el a gazdákat, hogy azok fejlődni tudjanak. A gazdák mellett persze azokat is, akik nem mezőgadazsági jellegű tevékenységet szeretnének folytatni, de nincsen meg hozzá az elképzeléshez szükséges tőkéjük." - hívta fel a figyelmet a pályázók alacsony számának egyik okára Magyar Lóránd, képviselőjelölt, s ezután hozzátette, hogy a polgármesteri hivataloknak ez fontos lenne, hiszen ezáltal nőne a helyi, helyben adózó vállalkozások száma, ugyanakkor munkalehetőséget teremtenének akár csak családi szinten is.
„Nagyon-nagyon erős Turc. Innen érkezik be a legtöbb pályázat. A másik legerősebb Szatmárnémeti környéke, bár ezen még lehetne erősíteni, főleg a nem mezőgazdasági jellegű pályázatok terén. Erősnek mondható Szatmárudvari, Aranyosmeggyes, Apa, Sződemeter, Lázári és Ákos is, de a pályázók többsége újságból értesült a lehetőségről vagy egy korábban már sikeresen pályázó ismerősétől, esetleg pályázatíró cég kereste meg őket vagy ők a szakembereket, de az közös bennük, hogy nincsen kommunikáció közöttük és a polgármesteri hivatalok között. Azok a gazdák, akik nem vágtak bele, vélhetőleg félnek a rengeteg papírmunkától is. Ezzel kapcsolatban Magyar Lóránd, képviselőjelölt, elmondta, hogy annak ellenére, hogy ez rengeteg kötelezettség a vállalkozni akaró gazdáknak, meg kell érteniük, hogy ez az egyedüli lehetőségük arra, hogy minden legálisan történjen s ne menjen csődbe az általuk vezetett családi vállalkozás.
„Nem mammut vállalkozások létrehozását akarjuk támogatni, hanem olyan kis családi gazdaságokét, amely egy család megélhetését biztosítja. Érezniük kell a vidéken élőknek is, hogy van, aki törődik velük, s csak az általunk szorgalmazott lépések vezethetnek el oda, hogy visszakapja a vidéki munka becsületét, s ne legyen szégyen kisgazdaságot vezetni. Erre a témakörre Tasnád, Érendréd, Mikola és Szatmárhegy lakossága kezd ráérezni, de a vezető ebben Érkávás, amely tagja annak az öt községből álló csoportnak, ahol 20%-kal nagyobb összeg igényelhető, mint bárhol máshol a megyében. Ezek közé tartozik még Börvely, Kaplony, Kálmánd és Szaniszló, de érdekes módon ezekben a községekben még nem tapasztalható mozgás." - összegezte Magyar Lóránd, aki azt is elmondta, hogy ideje lenne egy gazdákat tömörítő érdekvédelmi szövetség létrehozásának is, amely révén pontos ismeretekkel rendelkeznének arról, hogy hol vannak vállalkozni akaró gazdák, mik a problémák és hogyan lehetne ezeken segíteni, ezzel párhuzamosan pedig fel kell rázni a polgármesteri hivatalokat is, mert néhány pozitív példától - Mezőpetri, Halmi, Pusztadaróc, Szatmárhegy és Érendréd - eltekintve ők sem jeleskednek a pályázatírásban, s főleg nem nyújtanak segítséget azoknak, akik nem menekülnek el vidékről.
